Alapképzés – 3. fejezet: A pénzügyi rendszer fogalma, felépítése
KEDVES OLVASÓ!
Harmadik részét olvassa pénzügyi alapismeretek sorozatunknak. Előző részben megismerte a pénz fogalmát, funkcióját. Ebben a fejezetben megismeri a pénzügyi rendszer felépítését. Egy árura jellemző, hogy valaki előállítja, más eljuttatja a kiskereskedőkhöz, végül néhány állomáson keresztül eljut a végfelhasználóhoz. A mai anyagban járjuk körbe, hogyan épül fel a pénznek, mint különleges árunak a rendszere?
A pénzügyi rendszer a pénzeszközök forgalomba hozatalát, azok ideiglenes és végleges átcsoportosítását, elosztását, újraelosztását, a pénz- és tőkepiaci mozgásokat, valamint a nemzetközi pénzfolyamatokat foglalja magában.
Ugye ez elég sok így egyszerre? Kicsit boncolgassuk, nézzük meg részleteiben, mik a pénzügyi rendszer főbb elemei?
- az állami költségvetés (a fiskális szféra), amely a központosított jövedelmek elosztását és újraelosztását jelenti,
- a pénz- és hitelrendszer (a monetáris szféra), amely a meglévő pénzeszközök kezelését, átcsoportosítását, a pótlólagos pénzmennyiség kibocsátást végzi,
- a nemzetközi pénzügyek (devizaügyletek), amely a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő elszámolásokkal, a valuta- és devizaárfolyamokkal foglalkozik.
A pénzügyi rendszer összetevői azok az intézmények, szervezetek, amelyek megvalósítják az állam pénzügyi politikáját a pénzügyekre vonatkozó jogszabályok, törvények, rendeletek irányítása mellett.
A pénzügyi irányítás szereplői közé tartoznak:
- az Országgyűlés,
- a Kormány,
- a Pénzügyminisztérium,
- a Magyar Nemzeti Bank.
A pénzügyi rendszer fogalma, felépítése
A pénzügyi feladatok végrehajtásának intézményei között tartjuk számon:
- a bankrendszer tagjait,
- az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt,
- az Állami Számvevőszéket,
- a Vám és Pénzügyőrséget,
- az önkormányzatokat,
- a gazdálkodó szervezeteket,
- a minisztériumokat.
A fiskális politika az állam pénzügyi kötelezettségvállalásaival, ill. pénzügyi beavatkozásaival vannak összefüggésben. Monetáris politikán a pénz- és hitel iránti kereslet és kínálat egyensúlyának megteremtését értjük, amivel a gazdaság stabilitásának megőrzését tekinti elsődleges feladatának. Láthatjuk tehát, hogy a Jegybank (bankok bankja) és az Állam szabályozza a gazdaságban lévő összes pénz mennyiségét, amelyet pénztömegnek is szoktak nevezni. Nagyon egyszerűen fogalmazva, minél több pénz van egy gazdaságban, annál kevesebbet ér, és fordítva. Ebből következik, hogy a jegybankoknak nagy a felelősségük, amikor meghatározzák, mekkora legyen egy országban a pénz tömege.
A legtöbb országban kétszintű bankrendszer található. De mit jelent ez?
A kétszintű bankrendszer két pillérből tevődik össze: a jegybankból és a kereskedelmi bankokból.
- A jegybank csakis makro ökonómiai (egész nemzetgazdaság) szinten vesz részt a gazdasági életben, valamint a kereskedelmi bankokkal tartja a kapcsolatot, ellenőrizve azokat!
- A kereskedelmi bankok a gazdálkodó egységekkel és a lakossággal vannak üzleti kapcsolatban, valamint törvényi előírások szerint a jegybankkal, illetve fenntartanak egy bankközi piacot is. A kereskedelmi bankok magántulajdonban vannak és profitorientáltak.
Magyarországon 1987 óta működik ismételten kétszintű bankrendszer.
Most, hogy megismerte a pénzügyi rendszer felépítését a következőkben látni fogja, mi az, ami a legnagyobb hatással van a gazdaság szereplőire! (vállalkozók, lakosság). Mi az, ami előbbre visz és mi az, amitől akár elveszhetünk az élet sűrűjében.