Harmincnégyből a harmincadik
helyen végeztek a magyar diákok az internetes szövegértést mérő teszten. Sokan bele sem kezdtek a feladatokba. Az élen ismét csupa ázsiai ország végzett.
A 2015 tavasszal publikált eredmény még a 2012-es PISA-mérések alapján készült el. A tesztek során először mérték fel a diákok úgynevezett digitális szövegértési képességeit. Ezen a magyar fiatalok rendkívül rosszul teljesítettek a fejlett országok diákjai között.
A tesztek alapján az is kiderült: nem lettek jobbak azoknak a tanulóknak a matematikai, természettudományos készségei és szövegértése sem, akiket infokommunikációs eszközök segítségével tanítottak. Sőt, a matematikai teljesítmény egyenesen romlott azokban az iskolákban, ahol az egy tanulóra jutó legtöbb számítógépet használták 2003 és 2012 között.
Magyarországon évek óta folyamatosan romlik a diákok teljesítménye a szövegértés teszteken, a 2014-es felmérések alapján már a diákok 20%-a tartható “funkcionális analfabétának”. (Funkcionális analfabéta: az érintett tud írni-olvasni, de nagyon rosszul. Kibetűzi a szavakat, de nem érti meg a használati utasítást, és nem tud a saját örömére olvasni. Ez akadályozza a további tanulást.)
A magyarok mellett rosszul teljesítettek a digitális teszten a brazil, a chilei, a kolumbiai, az egyesült arab emírségekbeli tanulók is – ezekben az országokban szintén problémák vannak a diákok szövegértésével is. A szövegértés mellett az interneten való tájékozódás nehézsége arra is utal, hogy nem megfelelő a diákok térérzékelése vagy szervezési készsége sem.
Mi az a PISA-mérés? Olvassa el magyarázó cikkünket itt!
A 2012-es PISA-mérés eredményei: rosszabbul teljesítettek a magyar diákok, mint 2009-ben
A 2012-es PISA-mérés eredménye: a magyarországi iskolák 15 évesei rontottak 2009-hez képest, és immár az OECD-átlag alatt teljesítenek.
Matematikából tizenhárom, szövegértésből hat, természettudományból pedig kilenc ponttal szereztek kevesebbet a 15 éves magyar diákok a PISA 2012-es felmérésén, mint három évvel korábban: a jelenlegi átlagpontszám matematikából 477 (2009-ben 490 volt), szövegértésből 488 (2009-ben 494 volt), természettudományból pedig 494 (2009-ben 503 volt).
Úgy tűnik tehát, hogy a 2009-es, bizakodásra okot adó eredmények után – akkor Magyarország elérte az OECD országainak átlagteljesítményét – ismét romlani kezdtek az eredmények. Ezzel a magyar tanulók egy mezőnybe kerültek a spanyol, az orosz, a szlovák, az egyesült államokbeli, a litván, a svéd, a horvát és az izraeli diákokkal.
A 2012-es felmérés kiemelt területe a matematika volt, és az eredmények alapján összeállított rangsorban Magyarország a 39. helyet szerezte meg. A szomszédos országok közül Ausztria, Szlovénia és Szlovákia is megelőzött minket, Horvátország, Szerbia és Románia 15 éves tanulói azonban kevesebb pontot szereztek, mint a magyar diákok (Ukrajna nem vett részt a PISA-mérésben).
A PISA-eredmények alapján összeállított rangsor élén Sanghaj áll. A kínai körzet 15 éves tanulói először 2009-ben vettek részt a felmérésen, és azonnal lekörözték az összes többi vizsgált országot matematikából, szövegértésből és természettudományból. A 2009-es PISA-kutatáshoz hasonlóan 2012-ben is az élmezőnyben végeztek a szingapúri, a hongkongi, a tajvani és a dél-koreai diákok. Az európai országok közül a liechtensteini, a svájci, a holland, az észt, a finn és a lengyel tanulók állnak a rangsor élén.
Az Európai Bizottság értékelése szerint EU-szerte jelentős a lemaradás matematikából, Európa mégis jó úton halad azon célkitűzése felé, hogy 2020-ra 15 százalék alá szorítsa a gyengén teljesítők arányát. A felmérés eredményei alapján 2009 óta tíz tagállam jelentős mértékben csökkenteni tudta a három alapkészség terén gyengén teljesítők arányát. Öt uniós országban (köztük Magyarországon) azonban emelkedett a gyenge teljesítményű diákok száma.
A dicső múlt és a problémamegoldó képesség hanyatlása
A 2012-es felmérés kiegészítő vizsgálatának idén április elején nyilvánosságra hozott adatai azt bizonyítják, hogy a kreatív problémamegoldás is komoly kihívás elé állítja immár a magyar diákokat. E tekintetben a kutatásban részt vevő országok 44-es listáján hazánk a 33. helyet foglalja el, és ezzel a helyezéssel a régióban csak Bulgáriát és Montenegrót előzi meg.
A problémamegoldás képességének fejlettségét nem először vizsgálja a PISA-program. A 2003-as felmérésen Magyarország nagyjából az OECD-országok átlagán teljesített, 2012-ben azonban már jelentősen elmaradt ettől a szinttől. A problémamegoldást vizsgáló tesztek azért fontosak, mert a feladatok megoldásához a PISA által vizsgált három alapképesség (matematika, szövegértés és természettudományos ismeretek) együttesen szükséges.
Nem volt mindig ez a helyzet. A nemzetközi felmérések adatai alapján tudjuk, hogy a magyar tanulók a matematikai és a természettudományos ismeretek terén a ’70-es és ’80-as években a világ élvonalához tartoztak. Sőt, a ’80-as évek elején – japán és svéd diáktársaikat megelőzve – toronymagasan vezették a vonatkozó statisztikákat. A vezető helyet azonban nem sikerült megőrizni: a ’90-es években diákjaink teljesítménye már csak a középmezőnyhöz volt elegendő.
Pedig két meglepő szempontból is megéri tanulni
A világ országai mindenhol erőfeszítéseket tesznek azért, hogy polgáraik műveltek és iskolázottak legyenek. Nagy különbségek vannak persze abban, hogy milyen összegeket fektetnek a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztésébe.
„A PISA-mérésekből levonható következtetések mellett statisztikai adatokra alapozott elemzések igazolják, hogy a tanulás, azon belül is főként a felsőfokú képzés, jelentős hasznot hoz az adott ország társadalmának” – nyilatkozta Csapó Benő oktatási szakértő. „Kimutatták, hogy ha egy évvel megnöveljük a teljes népesség iskolázottságát, az nagyjából két százalékot ad hozzá a gazdasági növekedés üteméhez.
Magyarország esetében számítások bizonyítják, hogy ha a magyar közoktatás 20 év alatt eljutna arra a szintre, ahol ma a finn rendszer van, akkor a most született generáció életében nagyjából akkora megtérülésre számíthatunk, amekkora a magyar GDP hatszorosa” – tette hozzá.
Izgalmas összefüggés, hogy a tanulás a várható élettartamra és az egészség megőrzésére is pozitív hatással van. A statisztikák szerint az iskolázott emberek hosszabb, aktívabb és egészségesebb életet élnek. Döbbenetes adat, hogy Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkező férfiak átlagosan 13 évvel élnek tovább az alapfokú végzettséggel rendelkező társaiknál.
És milyen okos a gyermeke, ha pénzről van szó?
Milyen a magyar fiatalok pénzügyi kultúrája, mennyire értenek vajon a pénzügyekhez?
A pénzügyi alapműveltség (financial literacy) vizsgálata is fontos része a PISA-mérésnek. Egyelőre csak ezekben az országokban végeztek ilyen PISA-mérést: Ausztrália, Belgium (flamand közösség), Sanghaj (Kína), Kolumbia, Horvátország, Csehország, Észtország, Franciaország, Izrael, Olaszország, Litvánia, Új-Zéland, Lengyelország, Oroszország, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és az Egyesült Államok.
A Kisbefektetői Klub magyarul is hozzáférhetővé teszi a pénzügyi műveltség teszt egy részét tagjai, illetve a tagok gyermekei számára.